Dohányzás és betegségek

Burnót : dohánypor szippantása orron keresztül tubákolás - tobacco Bagózás: dohánylevél rágása A nikotin[ szerkesztés ] A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak.

Képlete: C10H14N2. Levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű, olajos folyadék. A nikotin 20—60 mg-ja már halált okozhat. Fiziológiája[ szerkesztés ] A dohány különösen a cigaretta aktív hatóanyagainak bevitele a levelek meggyújtásakor keletkező gázok beszívásával történik.

A tüdőben található alveolárisokon keresztül dohányzás és betegségek anyagok így gyorsan és hatékonyan kerülnek a véráramba.

A dohányzás káros hatásai

A tüdő mintegy millió alveolárist tartalmaz, amelynek több mint 70 négyzetméteres felülete egy teniszpálya méretének felel meg. Ez a módszer nem teljesen hatékony, hiszen nem lehet az összes így keletkezett füstöt beszívni, dohányzás és betegségek a hatóanyag egy bizonyos része elvész az égés pirolízis folyamata során.

Ezek a kórok általában minden dohányost sújtanak, hiszen a füst a légzőszervrendszer ezen részeihez mindenféleképpen eljut. Ugyanezen okok miatt tüdő- légcső- és hörgőrák is lehet a káros hatás, és okozója lehet még hasnyálmirigy- és veseráknak is.

Nagyobb mértékű lúgossága miatt azonban pH 8,5 a cigarettafüst pH-ja 5,3 az ionizálatlan nikotin a száj nyálkahártyáján keresztül könnyebben felszívódik. A kolinerg receptorokat gyakran befolyásolja a dohányzó szervezetében is jelen levő neurotranszmitter, az acetilkolin.

Az acetilkolin és a nikotin vegyi hasonlósága lehetővé teszi, hogy a nikotin is ugyanilyen hatással legyen a receptorra. Mindazonáltal, mivel sok dopamin-felszabadító idegsejt található a nikotin receptorokban, dopamin szabadul fel. Ezen kívül a dohányfüstben található acetaldehidből harmane MAO-gátló anyag képződik.

Ez valószínűleg azért játszik fontos szerepet a nikotinfüggőség kialakulásában, mert a nikotiningerre válaszul a nucleus accumbensben dopaminkibocsátást eredményez. A nemdohányzók es IQ-jához képest a dohányosok csak mintegy es értéket mutattak fel.

2016 9adás A Dohányzás

Egy tanulmány szerint a cigarettafüst radioaktív alfa-részecskéket tartalmaz és ezzel a ténnyel a dohánygyárak már az as években tisztában voltak. A radioaktivitás a polónium nevű anyagból származik, amit a dohánylevelek szívnak magukba a légkörből.

Minden, amit tudni kell a dohányzásról

Egyes feltevések szerint a dohánygyárak azért nem vonják ki ezt az anyagot a dohányból, mert a savas átmosáson alapuló tisztító eljárás következtében a nikotin szervezeten belüli felszívódása módosulna, ezáltal megváltozna a dohánytermék szubjektív élvezeti értéke, ami esetleg csökkentené a termék eladhatóságát is.

Egy Egyesült Államokban végzett felmérés eredményei szerint: egy felnőtt dohányos napi polónium felvételének 77 százaléka a táplálékából, 4,7 százaléka a vízből, 0,6 százaléka a levegőből származik, és 17,1 százaléka ered a dohányfüstből. Megfigyelhető, hogy ig növekszik a fogyasztás, majd ezt követően fokozatosan csökken A dohányzás és betegségek Ha feltételezzük, hogy az irányzat nem változik, ben 1,45 dohányzás és betegségek volt, re pedig 1,5—1,9 milliárdra emelkedik a dohányzó emberek száma.

A dohányzásra kamaszkorukban rászokó emberek fele az előrejelzések szerint még 15—20 évig fog dohányozni. Az Egészségügyi Világszervezet es becslése szerint a világon előforduló 58,8 millió halálesetből [55] 5,4 millió függ össze a dohányzással, [56] mely ráta re 4,9 millió lesz.

A dohányzó anyák újszülöttjei átlagosan kisebb súlyúak, mint nem dohányzó anyáké. Ismert, hogy az újszülöttkori és csecsemőhalálozás egyaránt magasabb dohányos anyák gyermekei között, és ez minden születési súlykategóriában megfigyelhető tehát nemcsak a kis súllyal születettek körében. A nikotin ártalom dózisfüggés és időfüggés a magzatra is érvényes: minél többet és a terhesség minél hosszabb része alatt dohányzik az anya, annál veszélyeztetettebb a gyermeke. A gyermekkori csökkent tüdőkapacitás és az asztma kialakulásának veszélye is nagyobb dohányos anyák gyermekei között.

Vannak jótékony hatásai is: például segíthet az étkezés után jelentkező fáradtság dohányzás és betegségek álmosság leküzdésében, az emésztőmirigyek és belek működését dohányzás és betegségek, így elősegíti az emésztésta mellékvesére gyakorolt hatásával pedig fokozhatja a vércukor mennyiségét, emelheti a vérnyomástcsökkentheti az éhségérzést, valamint a hasi vérerek szűkítésével növelheti az agy vérellátását, segítve a szellemi munkát, továbbá a dohányzás kapcsán az évek során kialakuló megszokások nyugtatólag hatnak, csökkentik az idegességet.

Amiatt, hogy a tapasztalt kedvező hatások elhagyása idegességet — szaknyelven: elvonási tüneteket — okoz, továbbá amiatt, hogy a dohányzás abbahagyása hízással is járhat — ugyanis ekkor az étvágy fokozódik, az ízlelés javul —, a dohányosok nehezen tudnak leszokni szenvedélyükről.

A dohányosok nagy része kamaszkorban vagy fiatal felnőttként kezd dohányozni.

A dohányzáshoz hozzátartozik a kockázatvállalás és a lázadás, mely elemek gyakran vonzóak a fiatalok számára. A magas státuszú szociális modellek és a társak ösztönözhetik a dohányzást. Mivel a tinédzsereket inkább baráti társaságuk, mint a felnőttek befolyásolják, a szülők, az iskola és az egészségügyi szakemberek az irányú kísérlete, hogy megakadályozzák a fiatalokat a dohányzás kipróbálásában, gyakran sikertelen.

Tehát én dohányzás és betegségek hiszem, hogy a tiltás mindig, minden esetben az elgondolható legrosszabb eszköz. Egy tanulmány megállapította, hogy ha a szülő leszokott a dohányzásról, a gyermekei kamaszkorban kisebb eséllyel szoktak rá a dohányzásra, kivéve, ha a másik dohányzás és betegségek továbbra is dohányzott. Az eredmények kimutatták, hogy az otthoni dohányzást korlátozó szabályokkal összefüggésben kisebb volt annak valószínűsége, hogy a serdülők kipróbálják a dohányzást; az összefüggés megfigyelhető mind a középiskola alsóbb, mind felsőbb osztályaiba járó diákok körében.

Ugyanakkor egy tanulmány rámutatott, hogy valójában a cigarettára való rágyújtásra irányuló közvetlen nyomás nem játszott jelentős szerepet a serdülők dohányzásra való rászokásában.

A dohányzás ártalmassága

Ebben a vizsgálatban a serdülők arról is beszámoltak, hogy a cigarettára való rágyújtásra irányuló, mind a normatív, mind a közvetlen nyomás alacsony szintű volt. Vitatható, hogy a kortárscsoport fordított nyomása azaz amikor a társak többsége nem dohányzik, ezért kiközösítik a dohányzókat működik-e. Perzisztencia[ szerkesztés ] Mivelhogy az egészségükre negatív hatást gyakorló tevékenységet folytatnak, a dohányosok általában megpróbálják védeni a viselkedésüket.

Más szóval, felhoznak meggyőző, bár nem feltétlenül logikus okokat arra, hogy a dohányzás számukra miért dohányzó gyógyszerek árai. Például, egy dohányos indokolhatja azzal a viselkedését, ha azt állítja, hogy mivel végül mindenki meghal, a cigaretta valójában nem változtat semmin.

Vagy a dohányos azt hiheti, hogy a dohányzás enyhíti a stressztvagy egyéb előnyökkel jár, amelyek indokolják a kockázatokat. Az ilyen típusú hiedelmek megakadályozzák, hogy a dohányos szorongjon, és így továbbra is dohányzik.